A vámháború gazdasági hullámai: mi vár ránk?

Nyilvánvaló, hogy az április 3-án bejelentett széles körű amerikai vámintézkedések a kereskedelmi háború fokozódásához vezetnek. Az sem titok, hogy az ilyen döntések hosszú távú és komoly hatásokat gyakorolnak a világ gazdaságaira. Európa pedig sérülékeny, így benne Magyarország is. A nagy kérdés jelenleg az, hogy számszerűsíthetők-e ezek a hatások, mit lehet ma tudni arról, hogy milyen gazdasági galibákat okozhat egy ilyen sokrétű vámvédelem. 

Annyit ilyenkor előrebocsátanak a közgazdászok, hogy különösen érzékeny terület a vámok alkalmazása, amely nemcsak az érintett országok kereskedelmi mérlegét befolyásolja, hanem mélyreható hatást gyakorolhat a gazdaságok egyes ágazataira, munkaerőpiacára, a fogyasztói keresletre, továbbá az inflációra is. Most pedig épp egy sor új kereskedelmi intézkedésnek lehetünk tanúi, amelyek többek közt a nálunk is erős járműipart és más technológiai iparágakat céloztak. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogy – hangsúlyozottan a jelen tudásunk szerint – milyen hatásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak a vámháború következményeként. Ehhez az elmúlt egy-két napban rendelkezésre álló elemzéseket és szakértői véleményeket vesszük alapul. 

Autóipar: nagyok a kockázatok 

A vámháború elsődleges, viszonylag jól megbecsülhető hatása Magyarországon valószínűleg az autóipari export csökkenése lesz. A bécsi Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleich (WIIW) gazdaságkutató április elején kiadott elemzése alapján Magyarország számára a legnagyobb kihívást az autóipari vámok jelentenék. 

A WIIW becslései szerint hazánk exportja 0,37 százalékkal csökkenhet a vámháború hatására, amely elsősorban a jármű- és gépipari termékek nagy aránya miatt ilyen jelentős. 

Az előrejelzés szerint a magyar gazdaságban az autóipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak erőteljes exportcsökkenése eredményeként közvetett hatások is várhatók. A magyar gazdaságra vonatkozóan – az egyelőre függőben lévő Mexikó, Kanada és Japán mellett – Szlovákiára és Németországra is jelentős hatással lesznek a vámok, bár ezen országok érintettségének a mértéke kisebb. Viszont  

A vámtarifák hatására az EU autóipari exportja az USA irányába mintegy 8 milliárd dollárral csökkenhet.

A Magyarországra vonatkozó hatásokat tovább fokozza, hogy az autóipar mellett az elektronikai, a gépipari és egyéb exportorientált ágazatok is érintettek, bár ennek mértékéről egyelőre nem láttunk konkrét becsléseket. Ugyanakkor az ágazatok összefonódása és a nemzetközi értékláncok hatása miatt az export visszaesése – ahogy arról szó volt – nemcsak a közvetlenül autógyártással foglalkozó vállalatoknak jelent problémát, hanem az igen széles értelemben vett beszállító iparágak, így például a napi működéshez szükséges szolgáltatók, valamint a szállítmányozással foglalkozó hazai cégek számára is. Persze ezt hosszabb távon némileg, vagy akár nagyobb részben is ellensúlyozhatják az EU-s fegyverkezési és biztonságpolitikai tervek, beruházások, bár az ezzel gerjesztett GDP-bővülés jellemzően kevéssé mutatkozik meg a jólét növekedésében.  

A vámok nemcsak az autóipart, hanem más iparágakat is érintenek, mint például az acél- és alumíniumipart, amely szintén fontos exportágazat. Igaz, Magyarországon az elsődleges fémgyártás nem erős, de a fémmegmunkálás vagy az építőanyag-gyártás igencsak kitett a konjunktúra változásának. 

A jelentősebb 11–50 százalékos vámok április 9-én lépnek életbe, és határozott, azonnali visszaesést okozhatnak az euróövezet gazdasági növekedésében. Így  

Az itthon működő vállalatok és a foglalkoztatás 

A várható gazdasági lassulás mellett Magyarország számára különös figyelmet érdemel a vállalati szektor és a munkaerőpiac reakciója. A vámok hatására kialakuló, látványosan erősödő versenyhelyzet okán ugyanis számos vállalat dönthet úgy, hogy – akár csak átmenetileg – visszafogja az exportaktivitását. A magasabb árak ugyanis nemcsak az inflációs nyomást erősítik látványosan, de a kereslet csökkenése az üzleti környezetet is kedvezőtlenül befolyásolhatja, különösen a kisebb cégek számára. 

Lassuló ütemű gazdasági növekedés 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Portfolio.hu-nak a vámok bejelentését követően úgy nyilatkozott, hogy  

Úgy látja, hogy bár a vámok hatása csökkentheti a gazdasági bővülést, a kormányok különféle ösztönzőkkel próbálják majd ellensúlyozni azok negatív hatásait. Az európai gazdaság növekedése így várhatóan 0,3–0,5 százalékkal mérséklődhet a következő két évben, ami azonban nem jelent tragikus mértékű visszaesést. A magyar gazdaság növekedési üteme bár a korábban vártnál kisebb lesz, nem esik vissza drámai mértékben. 

Az USA egyik fő célja a relokalizáció 

A Trump-kormányzat vámpolitikája nem csak az amerikai pénzügyi helyzet stabilizálására irányul, különösen hangsúlyozza a relokalizáció, vagyis a termelés visszahozatalának fontosságát is az Egyesült Államokba. Ám az alacsonyabb hozzáadott értékű termelési tevékenységek visszavitele Amerikába nem feltétlenül lesz rentábilis, hiszen a magasabb amerikai gyártási költségek és az egyes komponenseket érintő potenciális vámokkal kapcsolatos terhek tovább növelhetik a fogyasztói árakat.  

Mivel tehát a modellszámítások jelenleg is készülnek, így csak az a bizonyos, hogy a magyar gazdaság számára a vámháború és annak következményei várhatóan többszintű hatásokat váltanak ki. A már említett autóipar, amely a magyar gazdaság egyik legfontosabb szegmense, közvetlenül érintett a vámháborúban, de a hosszú távú hatások nagyban függnek az egyes kormányzati válaszoktól és a globális kereskedelmi politikák alakulásától, azaz attól is, hogy mely ország vagy országcsoport, vagy akár ez EU vezetése a következő hetekben-hónapokban valamilyen érdemi megállapodásra jut-e a Trump-kormányzattal. Hiszen a vámok bejelentésekor is elhangzott: az elnök azokra az országokra vet ki a magasabb tételeket, amelyek nem biztosítanak egyenlő feltételeket az amerikai termékek számára.  

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/EPA/Shawn Thew

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.